Gyermekkorom óta foglalkozom alapszinten az akvarisztikával, és tudom, hogy egy szépen berendezett, kellő eszközökkel felszerelt, és jól társítható fajokkal benépesített akvárium képes teljesen más hangulatot kölcsönözni egy szobának. A lakás dísze, központi eleme is lehet, melyet örömmel és elégedettséggel nézegetnek a vendégek és természetesen mi magunk is.

Miért ne lehetne ugyan ezt megvalósítani növényeinkkel is?

 

A használaton kívüli akváriumok ragadozó növények termesztésében kapott szerepéről már nagy valószínűséggel hallottál, vagy olvashattál akár ezen az oldalon is. Ha ebből kimaradtál, akkor elárulom, hogy a páratartalom növelése céljából előszeretettel alkalmazzák azok a termesztők, akiknek nincs lehetősége üvegházban elhelyezni a növényeket. Akárcsak a halak esetében, itt is fontos, hogy megfelelő, egymással társítható fajokat válogassunk össze. Ellenkező esetben sokkal nagyobb macerával járhat bizonyos növények ki és behelyezése az akváriumba.

Hogyan kell az akváriumos termesztést kivitelezni?

Nos, egy igen egyszerű, ám annál nagyszerűbb megoldás, ha a növényeket cserepekkel együtt helyezzük be az akváriumba. Így nyugodt szívvel tehetünk egymás mellé olyan eltérő gondozást igénylő fajokat is mint pl. egy vénusz légycsapója vagy egy mexikói hízóka. Amikor beköszönt a téli időszak és lecsökken a természetes fény mennyisége, hűvösebb lesz a levegő, a nyugalmi időszakot igénylő húsevő növények levelei barnulni, száradni kezdenek. Ilyenkor egyszerűen csak kiemeljük ezeket a növényeket az akváriumból és áthelyezzük egy megfelelő, hűvösebb helyre, míg a többi egyed változatlanul az akváriumban marad .

A módszer másik előnye, ha sikerül időben észrevennünk valamilyen kártevőt a talaj felületén, vagy a növényen, akkor egy egyszerű mozdulattal kiemelhetjük a beteg növényt, így a bent maradó fajokat megóvhatjuk az átfertőződéstől.

Nagy előnye továbbá, hogy az akvárium takarítása sokkal könnyebb. Pillanatok alatt áthelyezhetjük belőle a növényeket és egy törlőruha segítésgével pár perc alatt megtisztíthatjuk az üvegfelületeket.

Aki tehát ilyen módon szeretné megvalósítani a termesztést azoknak nagyon praktikus megoldás lehet ez a cserepes módszer. Praktikus, ám nem feltétlenül a legszebb.

Milyen lehetőségek vannak, hogy a jó, ne csak jó, hanem szép is legyen?

A cserepek közötti hézagok kitöltésével, dekoratívabbá tehetjük az akváriumot. Mégiscsak kellemesebb az ember szemének, ha nem a csúnya cserepeket látja meg először, hanem a zöldellő növényeket. Több megoldás is létezik erre a célra.

Ezek közül az egyik pl. ha fenyőfa kéreggel töltjük fel a növények közti teret. Egészen a cserepek tetejéig rétegezhezjük, így olyan hatást érhetünk el, mintha csak a zöld növények emelkednének ki a talajból. A fakérgen kívül használhatunk habkövet, vermikulitot vagy perlitet is, bár az utóbbi erősen fehér színe talán kevésbé teszi természetközelivé az összképet.

A kialakított talaj felszínére helyezhetünk tőzegmohát, vagy más mohafajokat is, melyek, a megfelelő nedvesség, fény és páratartalom jelenlétében kellően elszaporodhatnak. A mohákkal tehát még természetesebbé, szebbé varázsolhatjuk az akváriumot.

Ugyanazok az előnyök, itt is felsorolhatóak, melyeket fentebb már leírtam.

Lehet ezt még fokozni?

Ahogy mondani szokták, a lehetőségeknek és a kreativitásnak csak a képzelet szabhat határt.

Többen alkalmazzák a hagyományos beültetéses módszert is, amikor az akvárium alját táptalajjal töltik ki és ebbe ültetik a növényeket. Itt tehát már nem cserepekkel együtt kerülnek a növények a helyükre. Ez az talán a legtermészetesebb eljárás, mely a megfelelő odafigyelés és gondozás mellett igen szemetgyönyörködtető lehet.

Ennél és a hézagkitöltéses módszernél is tehetünk különféle gallyakat, kisebb mohás faágakat díszítőelemként a talaj felszínére.

A legelső cserepes módszernél említett előnyök, ebben az esetben hátrányként jelennek meg, emiatt fokozott odafigyelést igényelnek a növények. Érdemes hasonló igényekkel rendelkező fajokat társítani, melyeket nem feltétlenük kell eltávolítani a téli időszakban az akváriumból.

A talajt formálhatjuk enyhén lejtősre, így a nagyobb vízigényű fajokat (pl. sok harmatfűfaj) ültessük lentre, míg a kevésbé vízigényeseket (pl. a legtöbb hízóka) inkább felül helyezzük el.

A talaj kialakításánál alulra érdemes tőzegmohát, perlitet rakni 1-2 rétegben, ez segíti a víz elvezetését, majd erre tehetünk mohatőzeget, vagy mohatőzeg és perlit, esetleg mohatőzeg és kvarchomok keveréket. Figyeljünk rá, hogy kezünkkel ne tömörítsük nagyon a táptalajt!

Az akváriumot ne fedjük le teljesen, hogy a megfelelő szellőzést, légcserét tudjuk biztosítani. Sok esetben így is előfordulhat a talajfelszín penészedése, ilyenkor akár teljesen eltávolíthatjuk a fedőlapot. Akár egy kis ventillátort is helyezhetünk a növények közelébe, ami folyamatosan mozgatja a levegőt.

A beltérben nevelt növények igényeiről mégtöbb információt találhatsz 
ITT

Sikerekben gazdag termesztést kívánok!

2019-02-04T08:43:45+00:00

A szerzőről:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás