Aki eddig azt gondolta, csupán távoli vidékeken élnek ragadozó növények, az bizony tévedett. Nem kell se Amerikába, se Afrikába utaznunk ahhoz, hogy találkozhassunk velük, hiszen Magyarországon is megtalálható közülük néhány. Talán pont arrafelé, ahol élsz. 

Az elmúlt években még 4 nemzetség képviselőivel lehetett hazánkban találkozni, ezek névszerint a vízikerék növény (Aldrovanda vesiculosa), a harmatfüvek nemzetségéből már csak egyetlen faj van jelen, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a hízókák nemzetségét szintén egy faj képviseli haznákban a lápi vagy mocsári hízóka (Pinguicula vulgaris), és néhány rence (Utricularia) is fellelhető.

1.A vízikeréknövény elsődleges előfordulási helye a Somogy megyei Baláta-tó volt, majd később 1998-ban és 2002-ben állítólag Pocsajnál és a Marcali-hát szélén is rátaláltak. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától kaptam megerősítést, miszerint a növény Baláta-tavi populációja napjainkban is létezik. Felkeresése azonban engedélyhez kötött!

Az Aldrovanda egy hínárszerű növény, amely elsősorban zavarástól mentes álló, vagy lassanfolyó vizekben él. Többnyire a felsznhez közel lebeg. Gyökerei nincsenek, levelei a vénusz légycsapóhoz igen hasonlóan működnek, csak víz alatt. A téli időszakban telelő rügyeket fejlesz és a vízfenékre süllyed, így vészeli át a hideg időszakot. Rendszerint májusban ismét a felszínre emelkedik és friss hajtásokat hoz. 

Rendkívül ritka növénynek számít, Franciaországból, Olaszországból, Szlovéniából, Ausztriából és
Németországból is teljesen eltűnt az elmúlt 30 évben. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

2.A kereklevelű harmatfű hazai állományának nagyrésze az Őrségi Nemzeti Park területén található. Társa a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) megtalálható volt a lesencistvándi Láz-hegyen, a Hanságban és a Vindornyai-medencében is, napjainkra azonban teljesen eltűnt az ország területéről. 

A kereklevelű harmatfű a többi harmatfűfajhoz hasonlóan tőlevélrózsában álló levelekkel rendelkezik, melyek felületét nyálkás, ragadós mirigyszőrök borítják. Ezek segítségével képes fogjul ejteni és megemészteni áldozatát. A levelek vége kiszélesedő és a rovar elfogását követően a levelek szélei a táplálék irányába hajlanak.

Görcsoldó és köhögéscsillapító hatása miatt a gyógyszergyártásban is nagy szerepe van. Homeopátiás készítmányekben is alkalmazzák.

3.A lápi hízóka szintén több helyen előfordult (pl. Bozsok, Tata, Hegykő, Hanság, Lesenceistvánd), ma azonban kizárólag a Fertőmelléki-dombsoron (Sopron) fordul elő. Sokáig kihaltnak hitték, mígnem 2007-ben ismét rátaláltak. Azóta úgy tűnik, stabilizálódott az állomány és továbbra is gyönyörködhetünk benne. Természetesen fokozottan védett növény, melynek természetvédelmi értéke 100 ezer forint. 

A lápi hízóka levelei igen szélesek, hegyes csúcsban végződnek és felületüket a harmatfüvekhez hasonló folyadékcseppek borítják. Ezek ugyancsak a táplálék elejtésében játszanak szerepet. Virágai lila és fehér színűek. A téli időszakban ezek a növények is telelőrügyeket képeznek.

4.A rencék közül több helyen megtalálható magyarországon pl. a kis rence és a közönséges rence is. A kis rence (Utricularia minor) az Aggteleki-karszt, az Ózdi-dombvidék, a Gödöllői-dombság és a Nyírség területein is megtalálható. Ez a növényfaj nem fokozottan védett, de természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Hosszú virágtartó szárán citromsárga virágokat hoz, melyek júniustól szeptemberig láthatóak a víz felszíne fölött. 

A közönséges rence (Utricularia vulgaris) egyaránt előfordul a Valancei-tavon és a Tisza-tavon is. Aranysárga virágit, vörösesbarna színű száron hozza a kis rencéhez hasonlóan júniustól szeptemberig tartó időszakban. 

A rencék jellegzetessége, hogy alig észrevehetőek, és csupán a virágzás alkalmával lehet rájuk bukkanni a magasan vizfelszín fölé emelkedő virágtartó szárain lévő feltűnő sárga virágaik miatt. Jellemzően különféle békalencse fajokkal alkot hínártársulást nyugodt, zavarástól mentes vizekben, lápokban. Hólyagcsapdáik révén, a víz alatt képesek apró vízibolhákat, és egyéb parányi élőlényeket zsákmányolni. Csapdázási mechanizmusuk rendkívül gyors, a másodperc tört része alatt képesek fogjul ejteni állatokat.

Felhasznált irodalom:
http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/fajmegorzesi%20tervek/aldrovanda_kesz.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bal%C3%A1ta-t%C3%B3
http://www.orseginemzetipark.hu/hu/info/rolunk/fajvedelmi-tevekenysegek/kereklevelu-harmatfu.html
https://www.ferto-hansag.hu/lapi-hizoka.html
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_635
https://www.velencei-to.hu/Kozonseges-rence

 

2019-02-04T08:34:17+00:00

A szerzőről:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás