ITT KEZDD 2018-05-20T11:12:17+00:00

Ragadozó növények? Nekem is volt már, de két hét alatt elpusztult. Túl igényesek! Hiába tettem az ablakba, hiába öntöztem esővízzel, hiába vágtam le a virágot…

Sokak számára ismerősen csengenek ezek a szavak, mivel rengeteg emberben alakult ki az a téves elképzelés miszerint ezek a növények jóval nehezebben tarthatóak (termeszthetőek), más szobanövényekhez képest. Az elmúlt évek alatt több olyan személlyel beszélgettem, akik a fent kiemelt véleményen osztoztak, de az internet is tele van az ehhez hasonló hozzászólásokkal, melyek nagyon sok érdeklődő lelkesedését veszik el ezektől a csodálatos növényektől.

Akár foglalkoztál már ragadozó növényekkel, akár csak most ismerkedsz velük, az alábbi sorokat mindenképpen érdemes elolvasnod!

A helyzet az, hogy van remény! Igen ez azt jelenti, hogy mindenki képes ezen növények termesztésére, szaporítására és egy csodálatos gyűjtemény létrehozására.

Lehet, hogy még nem vezettél autót mert még nem múltál el 18, de mindenki számára releváns, hogy nem érdemes térkép nélkül elindulni egy számunkra ismeretlen helyre. Valamilyen navigációs rendszerre muszáj támaszkodnunk, mert nélküle elvesznénk és kénytelenek lennénk a járókelőket leszólítani segítségért. Köztük lenne olyan aki a megfelelő utat mondaná nekünk és olyan is akadna, aki nem tudná pontosan melyik a helyes irány és rossz tanácsot adna.  

Ez egy elég sarkalatos példa volt ugyan, de a ragadozó növények termesztésében sem induhatunk útnak térkép nélkül, mert akkor biztosan eltévednénk. Valamint a sok téves információtöredéknek “köszönhetően” amit összeszedtünk innen-onnan, nem azt az eredményt kapnánk, amit megálmodtunk.

Ne aggódj, ha nincs térképed…mindjárt lesz! Segítek!

Kezdetben én is elkövettem azokat a hibákat, amit talán már Te is. Zöldfülűként kezdtem el a termesztést, egy már akkor is elég megviselt állapotban lévő, hipermarketben vásárolt vénusz légycsapójával. Abban az időben (nagyjából 12 évvel ezelőtt), még a ma elérhető információnál is jóval kevesebb állt rendelkezésemre. Mit gondoltok mi lett a vége? Hát persze… a növény elpusztult és sajnos több utána következő is.

Ilyenkor mindig eszembe jut az a mondás, melyet jó néhány évvel ezelőtt egyik kedves barátom mondott, miszerint: Mindenki alulról kezdi! Azt akarta mondani ezzel, hogy szükséges megtanulnunk azokat az információkat, megtapasztalnunk azokat a technikákat, és elsajátítanunk azokat a készségeket, melyek aztán a csúcsra juttatnak minket.

Szerencsére Neked már nem szükséges a növényeid kárán és információmorzsák hosszas gyűjtögetésével megtanulnod ezeket az esszenciális információkat. Igyekszem majd egy olyan komplex tudást átadni számodra, amely garantálja, hogy a csúcsra juthass a ragadozó növények termesztésében.

Építkezzünk biztos alapra, hogy a ház amit létrehozunk, sokáig olyan szép maradjon, ahogyan azt most elképzeljük.

Bár igényeiket tekintve eltérőek, azért vannak olyan szempontok, melyek a ragadozó növények kb. 80%-ánál alkalmazhatóak és kell is alkalmaznunk ezeket.

Figyelj! Ez már a TÉRKÉPED kezdete!

Mivel öntözzünk? Régen gyakrabban elhangzott ez a kérdés az interneten, szerencsére mostanában egyre többektől látom legalább azt a választ, hogy lágy vízzel. Mindig abból érdemes kiindulnunk, hogy megkérdezzük magunktól: Hol élnek ezek a növények? Méginkább: Hol él az a növény, melyet az imént vásároltam, vagy vásárolni szeretnék? Ha azt hiszed nem kell felelősséget vállalnod érte, mert csak egy növény, TÉVEDSZ!

A legtöbb ragadozó növényfaj lápokban él, ahol állandóan nedves környezet uralkodik és ebből adódóan magas páratartalom. Nos, ez az amit nekünk is igyekeznünk kell létrehozni. Nedves környezet.

Mivel természetes élőhelyük talaja igen szegényes a növények számára felvehető tápanyagok tekintetében, így tilos csapvizet használni az öntözéshez! A benne található sok ásványi só (főként kalcium) rövid időn belül pusztulást okoz, ezt pedig nem szeretnénk. Használjunk desztillált vizet, vagy esővizet, végső esetben ioncserélt vizet. Igen azt amit az autósboltokban is lehet kapni, csak ne az illatosított változatot. Őszinte leszek, én kezdetben a helyi gyógyszertárakba jártam 1,5 literes desztillált vizeket vásárolni az akkor még csupán 3-4 egyed alkotta gyűjteményem számára. (Nem tudom mit gondolhattak rólam, de sosem kérdezték mire használom)

Milyen talajba ültessük őket? Itt is érdemes az előzőekben ismertetett szempontok szerint elindulnunk, tehát tápanyagszegény közeget kell keresnünk. Igen, ez most nem a megszokott általános virágföld, vagy egy orchidea táptalaj (néhány ragadozó növénynél az orchidea közeg is hasznos). Legtöbb esetben a savas kémhatással rendelkező mohatőzeget szokták használni, melyet mészmentes homokkal, perlittel kevernek, hogy lazább szerkezetet érjenek el. Mohatőzeget általában mindenhol lehet kapni, kertészetekben, virágboltokban, mezőgazdasági boltokban. Élő, vagy szárított tőzegmohát is keverhetünk a talajmixbe, ha sikerül valahol hozzájutnunk.

Átültetés előtt érdemes a mohatőzeget forró vízzel leönteni, hogy a száraz tőzeg képes legyen megszívni magát vízzel és az esetleges kártevők is elpusztuljanak. Miután kihűlt nyomkodjuk meg kicsit, hogy ne “tocsogjon”, csak nedves legyen és így helyezzük a cserepekbe.

Szobában elegendő a fény, vagy muszáj megvilágítani őket? Az igazság az, hogy a legtöbb ragadozó növényfaj sok fényt igényel, ezért ha tehetjük a tavasztól őszig terjedő időszakban helyezzük őket a kertbe, vagy erkélyre, teraszra. Amennyiben nincs erre lehetőségünk legalább tegyük őket egy fényes ablakpárkányra. Trópusi fajoknál téli időszakban, vagy ha nincs lehetőségünk kihelyezni a növényeket, fontos a kiegészítő megvilágítás, ami ne egy éjjeli lámpa legyen! Lehet speciális növények számára megalkotott fénycsöveket is kapni, melyek valóban alkalmasak erre a célra. Használjuk ezeket és ne egy asztali lámpával világítsunk aminek egyáltalán nem megfelelő a spektruma és intenzíven melegíti is a környezetét. Megfelelő mennyiségű és minőségű fény hatására bizonyos növények levele elkezd egy bizonyos antocián nevű anyagot is termelni, melytől a zöld levelek gyögyörű piros színezetűvé válnak.

Mi a helyzet a hőmérséklettel? Ugye nem kell még fűtőtestet is venni nekik? A trópusi fajok számára a hazai, tavasztól (március vége,április eleje) őszig tartó (szeptember vége) időjárás teljesen megfelelő, míg a téli periódusban a 20-24°C-os szobai hőmérséklet teljesen rendben van. 

Az olyan fajok számára mint pl. a Vénusz légycsapója, vagy a közepes levelű harmatfű (Drosera intermedia) fontos, hogy télen biztosítani tudjuk azt a helységet, ahol állandóan +1°C és +10°C közötti hőmérséklet van jelen. Ezen időszak kezdetét jelzik a kora ősszel megjelenő elszáradt levelek. Sok növény ilyenkor úgy fest, mintha elpusztult volna, mert képesek minden levelüket eldobni, elszárítani. Azok a személyek akik nem rendelkeznek kellő információval, gyakran kidobják ilyenkor a növényeket, mondván, hogy ez bizony elpusztult, pedig mindent megadtunk neki, vacsorára még több húst is kapott mint a gyerek… stb. Szóval ne dobjuk el őket, csak tegyük megfelelő helyre és tavasszal majd, a hőmérséklet emelkedésével ismét szép, élénkzöld hajtásokkal fognak minket megörvendeztetni.

A Bíbor kürtvirág (Sarracenia purpurea) a kisebb fagyokat is képes elviselni, így megpróbálhatjuk télen kint hagyni a szabadban. Több termesztővel beszéltem, akik telente kint hagyják őket és sikeresen átvészelik minden alkalommal. Személyes tapasztalatom is azt mutatja, hogy nagyon ellenállóak.

Fontos a magas páratartalom? Kedvelik a magas páratartalmat, de általában nem ez a kritikus tényező. Érdemes a cserepek alá nagyméretű tálcát helyezni, melyben folyamatosan van desztillált víz, így az állandóan biztosítja a megfelelő páratartalmat. A szabadban tartott növényeket különösen érdemes egy használt akvárium, vagy üvegbúra alá helyezni. Sokkal szebb, életteltelibb növényeket nevelhetünk így. A harmatfüvek levelein lévő cseppek pl. sokkal nagyobbak lesznek akkor, ha magasabb a páratartalom. Szobában is próbálkozhatunk akváriummal fedni őket, de fokozottan figyeljünk a szellőzésre! Hiányában ugyanis a talaj felületén elszaporodhatnak penészgombák, melyek a növényre is ártalmasak lehetnek. Szellőztessünk gyakrabban, vagy helyezzünk a növény közelébe egy kisméretű ventillátort, ami mozgatja a levegőt. 

Etetni kell ugye?? Most lehet illúzióromboló leszek, de nem kell! Az igazság az, hogy a boltokban kapható táptalajok, már úgy vannak kialakítva, hogy a ragadozó növények számára elegendő tápanyagot tartalmaznak. Természetesen, ha valaki szeretné kipróbálni milyen egy Vénusz légycsapójának csapdáját, vagy egy harmatfű légypapírcsapdáját működés közben látni, akkor nyugodtan kipróbálhatja azt, egy elfogott, élő rovarral. Fontos, hogy a Vénusz esetében élő táplálékot adjunk, mert miután a növény összezárta a csapóit, csak abban az esetben termel emésztőnedvet, ha a csapdába esett állat folyamatosan mozog, és ezzel ingerli a növényt. Ne etessük túl a növényeket, hatente 1-2 rovar bőven elegendő! Amennyiben kertben, vagy erkélyen vannak, maguktól is sok apró élőlényt zsákmányolnak. Emberi fogyasztásra alkalmas, feldolgozott élelmiszerekkel semmiképpen ne etessünk, mert azt nem képesek hasznosítani és csak elpusztulnának tőlük.

Most, hogy már tisztában vagy az alapokkal és megkaptad a TÉRKÉPET, ideje elindulnod a termesztés útján. Ahhoz azonban, hogy profi termesztő legyél, ismerned kell az egyes növénynemzetségek, és növényfajok speciális igényeit, előhelyüket, életformájukat, történetüket.  Ehhez nyújt számodra segítséget a jobb oldalon látható könyv, amely összefoglalja mindazt, amit érdemes tudni egy vérbeli ragadozó növény termesztőnek. 

Sikeres termesztést kívánok!

Üdv.: Ádám

MEGNÉZEM

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás